Iparjogvédelem

Iparjogvédelem: az iparjogvédelem napjaink egyik kulcsterülete. A gazdasági élet szereplői részéről mind hangsúlyosabban jelentkezik az az igény, hogy az általuk létrehozott szellemi termékeket lehetőség szerint minél hatékonyabb jogi védelemmel lássák el.

Erre szolgálnak a szerzői jog és annak részterületei mellett a különböző iparjogvédelmi oltalmi formák (elsősorban a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a védjegyoltalom, a formatervezésiminta-oltalom és a földrajzi árujelzők oltalma), amelyek összefoglalóan jelentik az iparjogvédelem területét. Az iparjogvédelem kérdéskörében kulcselem, hogy egy meghatározott ötletre, üzleti koncepcióra, fejlesztésre, megtervezett műre, újonnan kitalált jelmondatra, logóra, névre a megfelelő jogi oltalmi forma kerüljönk kiválasztásra.

Az oltalmi formák elvileg nem zárják ki egymást, vagyis egy alkotásra, műre, ötletre elvileg többfajta oltalmi forma is megszerezhető. Az iparjogvédelem területén található, fent említett oltalmi formák közül a műszaki jelleg inkább meghatározó a szabadalomnál, a használati mintánál és az esetek nagy részében a formatervezési mintánál is. A védjegyek és a földrajzi árujelzők tekintetében pedig elsősorban az árujelző szerep, pontosabban az áru és/vagy szolgáltatásjelző szerep kerül a középpontba, az áruk és/vagy szolgáltatások megkülönböztethetőségének, felismerhetőségének biztosítása és ezzel egyúttal az áru vagy szolgáltatás gyártójának, forgalmazójának vagy szolgáltatójának a jól megkülönböztethetővé tétele céljából.

Az ezzel kapcsolatos jogi munka előkészítése során kiemelt jelentősége van az iparjogvédelem területén aktív szereplők közül azon jogi képviselő megtalalásása és kiválasztása, aki egy adott részterületen, vagy valamely oltalmi forma tekintetében rendelkezik különleges, speciális szaktudással. Különösen igaz ez a szabadalmak és a használati minták esetében, ahol a szabadalmi ügyvivők iparágakként is specializálódnak (pl. gyógyszergyártás, autógyártás, gépipar stb.) a saját végzettségüknek  és szakterületüknek megfelelően.

Ügyvédi Irodánk tagjai az iparjogvédelem területén belül elsősorban a védjegy és a formatervezési mintákkal kapcsolatos jogterületekre specializálódtak, illetve foglalkoznak a földrajzi árujelzők kérdéskörével is. Mivel párhuzamosan létrehozott jogintézményekről van szó, az Európai Uniós védjegy mellett a magyar nemzeti védjegyrendszer továbbra is létezik, saját joganyaggal, hivatali és bírósági gyakorlattal. Továbbá, kiemelten fontos szerepe van az alapvetően a nemzeti védjegyrendszerre épülő, a nemzetközi védjegyek lajstromozását lehetővé tevő, ún. madridi rendszernek, amelyben a nemzetközi kiterjesztés alapjául szolgáló védjegy a nemzeti védjegyek mellett most már lehet az Európai Uniós védjegy is.

Védjegy

Védjegy: a nemzeti úton tett védjegybejelentéseknek az Európai Uniós védjegyek mellett továbbra is fontos szerepük van, különösen olyan vállalkozásoknál, amelyek kizárólag Magyarország területén kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.

Bármilyen bejelentési kérelem benyújtása előtt alapvető kérdés annak tisztázása, hogy a bejelentő milyen területi hatállyal szeretne védjegyjogi oltalmat szerezni. Magyarországon a nemzeti védjegyek lajstromozását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH, korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal, www.sztnh.gov.hu) végzi.

Az SZTNH előtti eljárás alapvetően hasonló szakaszokból áll, mint az EUIPO előtti eljárás. Fontos különbség, hogy védjegyjogi szempontból az abszolút okok vizsgálatánál a leíró jelleget az SZTNH a magyar fogyasztó szempontjából vizsgálja, vagyis elsősorban (de nem kizárólagosan) a magyar nyelvet veszi figyelembe.

Ezzel szemben az EUIPO védjegyjogi szempontból a leíró jelleg vizsgálatánál az összes hivatalos nyelvet vizsgálja, amely tényt egy Európai Uniós védjegy megtervezésénél természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A nemzeti úton tett védjegybejelentés tehát akkor is felmerülhet, mint lehetőség, amikor egy megjelölés az Európai Unió valamely más hivatalos nyelvén leíró jellegű lenne, magyarul viszont nem. További előnye a nemzeti védjegyeknek, hogy a lajstromozási díj alacsonyabb, mint az Európai Uniós Védjegyek esetében.

Nemzeti védjegyekkel kapcsolatban irodánk az alábbi ügytípusokban lát el védjegyjogi képviseletet:

  • védjegykutatás a megjelölésre vonatkozóan;
  • a védjegy típusának meghatározása (szóvédjegy, figuratív védjegy, színvédjegy, háromdimenziós védjegy, jelmondat stb.);
  • tanácsadás a védjegy megjelenési formájával kapcsolatban (szóvédjegy vagy figuratív védjegy, domináns elemek szerepe, leíró és nem leíró jellegű szóelemek keverése stb.);
  • tanácsadás az áruk és szolgáltatások jegyzékének tartalmával kapcsolatban, különös tekintettel az Európai Bíróság ”IP TRANSLATOR” ügyében foglaltakra;
  • lajstromozási kérelem elkészítése, elektronikus úton történő benyújtása;
  • feltétlen kizáró okok felmerülése esetén a nyilatkozat elkészítése, tanácsadás az áruk és szolgáltatások jegyzékének esetleges korlátozásával kapcsolatban;
  • megszerzett megkülönböztető képesség bizonyítása;
  • felszólalási eljárás esetén jogi képviselet ellátása mind bejelentői, mind felszólalói oldalon; korábbi védjegyek vizsgálata, korábbi használat és nem használat kérdésének vizsgálata, jó hírű korábbi védjegyek felmerülése esetén a bizonyítékok típusával, a bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos tanácsadás;
  • törlési eljárás, illetve használat elmulasztásával kapcsolatos eljárásban mind jogosulti, mind kérelmezői oldalon jogi képviselet ellátása, a korábbi védjegyek vizsgálata, a bizonyítékok típusával, a bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos tanácsadás.

Nemzetközi védjegy

Nemzetközi védjegy: amennyiben egy magánszemély vagy gazdasági szervezet Magyarországon, illetve az Európai Unión kívül szeretne védjegyoltalmat szerezni, ezt a genfi székhellyel működő Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO, www.wipo.int) útján teheti meg. A nemzetközi védjegybejelentés alapja mindig egy már létező nemzeti védjegy vagy védjegybejelentés, illetve egy Európai Uniós védjegy vagy Európai Uniós védjegybejelentés.

A nemzetközi védjegybejelentés elsősorban akkor merülhet fel, amikor valamely terméket vagy szolgáltatást Magyarországon, illetve az Európai Unión kívül kívánnak bevezetni, s ennek kapcsán felmerül a védjegyjogi nemzetközi oltalmazhatóság kérdése. A WIPO – az EUIPO-val és az Európai Uniós védjegyrendszerrel ellentétben, – a nemzetközi védjegyeljárásban főleg adminisztratív feladatokat végez, a bejelentések vizsgálatát a megjelölt országok nemzeti védjegyhivatalai végzik el.

Mivel az alapkérdések (leíró jelleg, megkülönböztető képesség stb.) a nemzetközi eljárás során is fel fognak merülni, már a nemzetközi bejelentés alapját képező nemzeti vagy európai bejelentés megtétele előtt érdemes végiggondolni a nemzetközi bejelentés lehetőségét, illetve az azzal kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákat. A szóba jöhető országok és az azokban beszélt nyelv vagy nyelvek a védjegybejelentés jövőbeli sorsát is eldöntheti.

Ügyvédi irodánk széles körű tanácsadást nyújt a fenti kérdésekkel kapcsolatban, amely kiterjed a védjegyekkel kapcsolatos stratégiai tervezésre. Mindemellett a szellemi alkotások nemzetközi iparjogvédelmi oltalmának megszerzéséhez és fenntartásához Magyarországon pályázati úton elérhető támogatásokkal kapcsolatban is tanácsadást nyújtunk.

Formatervezési minta

A formatervezésiminta-oltalom az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja.

Amennyiben egy újonnan létrehozott ipari termék vagy használati tárgy egyedi megjelenésű, az azt létrehozó gondolati tartalom jogi védelme a formatervezési minta lajstromozása útján érhető el. A termék alakja, színe, a terméken elhelyezett díszítések mind a meghatározott minta részét képezik.

A legfontosabb azonban, hogy olyan formatervezési mintára szerezhető oltalom, amely világviszonylatban új és egyéni jellegű, továbbá nem áll fenn az oltalom megadásával szemben valamely kizáró ok.

A formatervezési minták lajstromozásánál alapvető kérdés tehát annak vizsgálata, hogy az adott minta újnak minősül-e, illetve van-e egy jól körülhatárolható egyedi jellege.

Formatervezési minta lajstromozása
az EUIPO által

2003 óta lehetőség van arra, hogy az EUIPO – European Union Intellectual Property Office (www.euipo.europa.eu) előtt kezdeményezett lajstromozási eljárással a bejelentő az Európai Unió mind a 28 tagországára vonatkozóan szerezzen formatervezésiminta-oltalmat. Ez a Közösségi Formatervezési Minta, angol kifejezéssel: Community Design.

A magyar formatervezési mintához képest jelentős különbség, hogy az EUIPO a formai követelmények teljesülésén túl a bejelentések vizsgálatát kizárólag abból a szempontból végzi, hogy a minta megfelel-e a formatervezési minta meghatározásának, illetve, hogy a minta nem ütközik-e közrendbe vagy közerkölcsbe. Ennek megfelelően az EUIPO nem végez újdonságkutatást, nem vizsgálja a minta új és egyéni jellegét, hanem vélelmezi azok fennállását. Amennyiben tehát egy bejelentés az alaki feltételeknek, illetve a fentiekben írtaknak megfelel, az EUIPO lajstromozni fogja azt még akkor is, ha az az újdonság és egyéni jelleg követelményeinek nem felel meg.

Formatervezési minta lajstromozása
a Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal
(SZTNH) által

Ha Magyarország területére kíván a termékére formatervezésiminta-oltalmat szerezni, ezt az SZTNH-hoz (www.sztnh.gov.hu) benyújtott kérelem alapján teheti meg.

A formatervezési minta bejelentését követően, amennyiben az az alaki feltételeknek megfelel, az SZTNH újdonságkutatást végez, amely lényegében a bejelentés napját megelőzően nyilvánosságra jutott formai kialakítások közül az oltalmazni kívánt mintához legközelebb állók felkutatásából áll abból a célból, hogy a minta újdonsága és egyedi jellege megítélhető legyen.

Irodánk széles körű tapasztalatokkal rendelkezik a nemzeti formatervezési minta oltalom és a Közösségi Formatervezési Minta bejelentés területén.

Az általunk nyújtott jogi képviselet kiterjed az esetleges újdonság és egyediség kérdéseinek vizsgálatára, valamint arra, hogy melyik hivatal előtt lehetséges és érdemes a lajstromozási eljárást megindítani.

error: Védett tartalom!